Az Európai Unió államai az elmúlt időszakban jelentősen növelték a nap- és szélerőmű-kapacitás bővítésére irányuló céljaikat, de a villamosenergia-hálózat és rugalmasságának fejlesztésére vonatkozó tervek jelenleg messze elmaradnak az ehhez szükségestől több elemzés egybehangzó eredményei szerint. Megfelelő energiarendszer-tervezés nélkül Európa azt kockáztatja, hogy a szekeret fogja a lovak elé, és elbukja energia-, illetve klímapolitikai céljait.
Kína és India, Ázsia legnagyobb szén-dioxid-kibocsátói nem csökkentették a szénalapú villamosenergia-termelésüket, ami megnehezíti számukra az éghajlati céljaik elérését – derül ki az Ember nevű energetikai agytröszt új tanulmányából. Eközben Európában a fosszilis termelők már alig az ellátás negyedét biztosítják csak.
Miután februárig alig harmadát fizették csak a helyreállítási és ellenállóképességi eszköz, valamint a RePowerEU forrásainak a tagállamoknak, az Európai Bizottság megpróbálja felgyorsítani az utalásokat. Ehhez új útmutatókat és kereteket tettek közzé hétfőn. Magyarország még nem fér hozzá ezekhez a forrásokhoz, a szűk határidő miatt pedig rengeteg RRF-pénzt veszíthetünk el.
Rekordalacsony volt 2024 áprilisában az Európai Unióban a fosszilis tüzelőanyagokból származó villamosenergia-termelés, amely a teljes mixnek mindössze 23%-át tette ki. Ezt a csökkenést a szél- és napenergia részesedésének növekedése okozta, amely a valaha volt legnagyobb, 54%-os megújulóenergia-arányt eredményezte. A fosszilis energiatermelés csökkenése az energiaszektor kibocsátásának 22%-os csökkenéséhez vezetett az előző évhez képest – derül ki az Ember Climate összesítéséből.
Japán és malajziai kutatók egy olyan innovatív eljárást tesztelnek, amely lehetővé teszi a kivágott pálmafák biomasszává való átalakítását. A felfedezés hozzájárulhat a megújuló energiaforrások diverzifikálásához és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez - közölte a Nikkei Asia.
Tavaly új szabályok léptek életbe a geotermikus kutatási engedélyeknél Magyarországon. A szakma szerint az új rendszerben a megtérülés még problémásabbá vált, a rendelkezésre álló idő alatt lehetetlen a fúrásokat elvégezni, és éppen a hagyományos geotermia-hasznosítók, vagyis az önkormányzatok kerültek ki az engedélyt kapók köréből. A mélygeotermia magyarországi helyzetéről volt szó a Sustainable Tech 2024 konferencia délutáni kerekasztal-beszélgetésén.
Az európai országok villamosenergia-ellátása számos kihívással néz szembe, mint például a szén-dioxid-semlegesség elérése, az emelkedő árak kezelése, a fosszilis tüzelőanyagoktól és azok importjától való függőség csökkentése. E célok elérése érdekében valamennyi európai ország villamosenergia-rendszerének jelentős változásokon kell átesnie, figyelembe véve a műszaki, környezetvédelmi, gazdasági és társadalmi célkitűzéseket. Legújabb szimulációink különböző erőművi portfóliók és villamosenergia-fogyasztási forgatókönyvek órás felbontású elemzésével meghatározó fontosságú adatokat szolgáltatnak ehhez az átalakuláshoz. Az elemzések középpontjában az atomenergia és az időjárásfüggő megújulók együttműködése áll, valamint az akkumulátoros villamosenergia-tárolás lehetséges szerepe a magyar villamosenergia-rendszerben.
A megfelelő szabályozási környezet, az infrastruktúra, valamint maga a termelés is csak most kezd kialakulni a zöld hidrogént illetően Magyarországon, de az már most is egyértelmű, hogy akár az EU-s, akár a magyar dekarbonizációs célok elérése lehetetlen lenne hidorgéntechnológia nélkül. Az időjárásfüggő, megújuló villamos energia önmagában nem tud minden szektort kiszolgálni, a nehézgépjárművek, buszok esetében, a tárolásban, valamint a szürke hidgorén kiváltásában is a legjobb megoldásunk jelenleg a zöld hidrogén - ezekről szólt a Sustainable Tech konferencián a zöld hidorgénes kerekasztal-beszélgetés.
Az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén jóváhagyta a nettó nulla kibocsátású iparról szóló jogszabályt, melynek célja az, hogy az Európai Unió belső piacán megvalósulhasson az ipar szén-dioxid-mentessége - közölte az uniós parlament.
Bár most minden rossz okozójának az üvegházhatású gázokat tartjuk, földtörténeti időtávon nézve a tüzet alig néhány perce használjuk. Az emberiség energetikai növekedése hatalmas, az ókori Egyiptomban 3500 kcal-t használtak fel az emberek naponta, ma ez fajlagosan 250 000 kcal fejenként - emelte ki a Portfolio Sustainable Tech 2024 konferenciájának harmadik szekciójában Molnár Szabolcs, az MVM Zrt. termelési felügyeleti igazgatója. Hogy mi a hidrogén szerepe, illetve hogy állunk a szél vagy a fotovoltaikus energia terén, arról is beszéltek a szakértők.
A Magyar Közgazdasági Társaság „20 éve az Európai Unióban és a jövő” címmel számos – szakmai partnerszervezettel együttműködve – szakterületenként tekinti át hazánk két évtizedes uniós tagságának tapasztalatait, eredményeit. A következő napokban-hetekben hat rövid elemzésben foglaljuk össze az egy éven át tartó konferenciasorozat eddigi tanulságait, eredményeit.
A geotermikus energia közvetlen hasznosításában még van potenciál Magyarország számára, a társadalmi egyeztetésre bocsátott Nemzeti Földhő Stratégiában vázolt intézkedések a magyar zöldgazdaság húzóágazatává tehetik a geotermiát - írja az Energiaügyi Minisztérium közleményében. A kezdeti eredmények gyors elérése érdekében az állam nagyobb szerepet vállal a geotermikus energia kutatásában és hasznosításának támogatásában. A beruházások jellegéhez igazodó, kiszámítható finanszírozási környezetet egy összesen mintegy 165 milliárd forintos támogatás teremtheti meg. Április 24-én a Sustainable Tech konferencián kiemelten foglalkozunk a geotermia magyarországi lehetőségeivel, kihívásaival is.
Hatvan busz és teherautó feltöltéséhez elegendő üzemanyagot termel naponta Bécs első zöldhidrogén-üzeme, amely a napokban kezdte meg működését Bécs Simmering városrészében. A hidrogén előállításához kizárólag megújuló energiát használnak - szerepel az osztrák főváros által kiadott sajtóközleményben. A zöld hidrogén magyarországi lehetőségei a kiemelt témák között lesz április 24-én a Sustainable Tech konferencián.
Jelentős igény mutatkozik a magyar háztartások részéről arra, hogy Németországhoz hasonlóan itthon is legálisan lehessen erkélynapelemet telepíteni - erre utal a Másfélfok 2023 november-decemberében végzett saját online kérdőíves kutatásának a portál cikkében ismertetett eredménye. E szerint a megkérdezett háztartások közel négyötödét (78%-át) érdekelné a rendszer, ha annak használata csak ingyenes bejelentéshez lenne kötve, de a válaszadóknak akkor is több, mint fele (56,3%) érdeklődne, ha az erkélynapelem használatának engedélyeztetés lenne a feltétele.
Mikro-, kis- és közepes vállalkozások kérhetnek támogatást energetikai tanácsadási szolgáltatásokra az MGFÜ Energetikai Tanácsadási Voucher Programban - közölte a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség (MGFÜ) hétfőn.
A Magyarország számára legjobbnak ítélt energiamix összetételét másként látják az egyes energiapiaci szakértők, van, akinek az atomenergia, míg másnak a nap-, vagy a szélenergia magasabb aránya jelenti a végleges, karbonsemleges és biztonságos megoldást. Abban viszont többségében egyetértés van, hogy a magyarok energiatudatosságán van még mit javítani, csakúgy, mint a motiváción, ami sokszor nem mutat túl a költségmegtakarítási tényezőkön. A Green Policy Center szakmai beszélgetést szervezett a magyar energiahelyzetről Aszódi Attilával, Holoda Attilával, Kaderják Péterrel, valamint Koczóh Leventével, a GPC szenior klímapolitikai szakértőjével. Április 24-én a Portfolio Sustainable Tech konferenciáján Holoda Attilával a geotermia hazai lehetőségeiről, Koczóh Leventével pedig az épületállomány dekarbonizációjáról beszélgetünk. Részletek a linken.
Gyakorlati, jól bevált módszerek.
Úgy beszél, mintha nyert volna az államban.
Tardos Gergelyt, az OTP Bank elemzési központjának igazgatóját kérdeztük.
Simák Pál a Portfolio Checklistnek nyilatkozott a Hitelezés 2024 konferencián.
Czímer Gábort, az Új Szó belpolitikai újságíróját kérdeztük a Szlovákiában kialakult helyzetről.
